Cupping: mindent a profi kávékóstolásról

Kávéfajták
Kávéfajták
10 Perc olvasás

A kávé kóstolása, vagy más néven „cupping”, egy speciális technika, amelyet a kávéipar szakemberei használnak a kávé minőségének és jellemzőinek értékelésére. Ez a módszer lehetővé teszi a kávé ízének, aromájának és egyéb tulajdonságainak objektív összehasonlítását és értékelését. A cupping nem csak a szakemberek kiváltsága – bárki elsajátíthatja ezt a készséget, hogy jobban megértse és értékelje kedvenc italát. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a cupping folyamatát, eszközeit és technikáit, hogy Ön is profi kávékóstolóvá válhasson.

A cupping előkészületei és eszközei

A sikeres cupping session alapja a megfelelő előkészítés és a szükséges eszközök beszerzése. Íme, mire lesz szüksége:

  1. Cupping csészék: Speciális, általában 200-250 ml űrtartalmú, széles szájú porcelán csészék. Ezek lehetővé teszik a kávé illatának megfelelő érzékelését és a könnyű hozzáférést a kóstoláshoz.
  2. Kóstolókanalak: Mély, kerek fejű kanalak, amelyekkel könnyedén lehet meríteni a kávéból és szürcsölni azt.
  3. Forró víz: A kávé elkészítéséhez 93-96°C hőmérsékletű vízre lesz szükség.
  4. Mérleg: A pontos adagoláshoz elengedhetetlen egy precíz digitális mérleg.
  5. Kávédaráló: Frissen őrölt kávéra van szükség, ezért egy jó minőségű kézi vagy elektromos darálóra is szükség lesz.
  6. Stopperóra: A pontos időzítéshez hasznos lehet egy stopperóra vagy időzítő.
  7. Jegyzetfüzet és toll: A benyomások és értékelések rögzítéséhez.
  8. Semleges ízű víz: Az ízlelőbimbók semlegesítéséhez a kóstolások között.

Az előkészületek során fontos, hogy minden eszköz tiszta és szagtalan legyen. A kávészemeket közvetlenül a cupping előtt kell megőrölni, durva őrlési fokozaton. Minden kávéfajtából azonos mennyiséget (általában 8,25 gramm 150 ml vízhez) kell kimérni a csészékbe.

A környezet is fontos szerepet játszik a cupping során. Ideális esetben egy csendes, jól megvilágított helyiségben végezzük a kóstolást, ahol nincsenek zavaró szagok vagy egyéb külső tényezők, amelyek befolyásolhatnák az érzékszervi élményt.

A cupping session előtt érdemes tartózkodni az erős ízű ételek és italok fogyasztásától, valamint a dohányzástól, hogy az ízlelőbimbók a lehető legérzékenyebbek legyenek. Sokan azt javasolják, hogy a reggeli órákban végezzük a kóstolást, amikor az érzékszerveink a legfrissebbek.

Az előkészületek részeként fontos megismerkedni a kóstolásra kerülő kávék eredetével, feldolgozási módjával és pörkölési szintjével. Ezek az információk segítenek kontextusba helyezni a kóstolás során szerzett tapasztalatokat.

Cupping - Kávé kóstolás művészete
Cupping – Kávé kóstolás

A cupping folyamata lépésről lépésre

A cupping folyamata több lépésből áll, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik a kávé teljes körű értékelésében. Íme a folyamat részletes leírása:

  1. Száraz aroma értékelése: Kezdjük a frissen őrölt kávé illatának értékelésével. Szagoljuk meg a száraz őrleményt a csészében, és jegyezzük fel az első benyomásainkat. Keressünk olyan illatokat, mint a csokoládé, gyümölcsök, virágok vagy fűszerek.
  2. Forró víz hozzáadása: Öntsünk forró vizet (93-96°C) a kávéőrleményre. A víz mennyisége általában az őrlemény tömegének 17-szerese. Hagyjuk állni 3-5 percig.
  3. Nedves aroma értékelése: Miután a víz és a kávé érintkezésbe került, egy jellegzetes hab (vagy „crust”) képződik a felszínen. Hajoljunk a csésze fölé, és óvatosan szagoljuk meg a nedves kávé aromáját. Ez gyakran intenzívebb és összetettebb, mint a száraz aroma.
  4. A crust megtörése: Körülbelül 4 perc elteltével egy kanalat használva törjük meg a felszínen keletkezett kérget. Közben figyeljük meg az ekkor felszabaduló illatokat, amelyek gyakran a kávé legintenzívebb aromáit hordozzák.
  5. A hab eltávolítása: A kóstolókanalakkal távolítsuk el a felszínen maradt habot és szemcséket. Ez segít tisztább ízélményt biztosítani a kóstolás során.
  6. A kávé hűlése: Hagyjuk a kávét lehűlni körülbelül 70°C-ra. Ez általában 10-15 percet vesz igénybe. A hűlési folyamat során a kávé íze és aromája folyamatosan változik, ezért érdemes többször is megkóstolni ez idő alatt.
  7. Kóstolás: A kóstolás során használjuk a speciális kanalakat. Merítsünk egy kanálnyit a kávéból, majd erőteljesen szürcsöljük be, hogy a folyadék szétterüljön a szánkban. Ez a technika segít abban, hogy a kávé minden ízjegyét érzékeljük.
  8. Kiköpés: A professzionális kóstolók általában kiköpik a kávét a kóstolás után. Ez lehetővé teszi, hogy több mintát is értékeljenek anélkül, hogy túl sok koffeint fogyasztanának.
  9. Értékelés és jegyzetelés: Minden kóstolás után jegyezzük fel benyomásainkat. Figyeljünk olyan tulajdonságokra, mint az íz, aroma, test, savesség, utóíz és egyensúly.
  10. Ismétlés: A folyamatot ismételjük meg minden kávémintával. Az összehasonlítás érdekében általában egyszerre több kávét kóstolnak.

A cupping során fontos, hogy minden mintát azonos módon és körülmények között értékeljünk. Az objektivitás megőrzése érdekében sok szakember „vak” kóstolást végez, ahol nem ismerik a kávék eredetét vagy más jellemzőit a kóstolás során.

A kóstolás közben figyeljünk a kávé különböző aspektusaira:

  • Aroma: Milyen illatokat érzékelünk? Gyümölcsös, virágos, földes, fűszeres?
  • Íz: Milyen ízeket fedezünk fel? Édes, keserű, savas? Vannak-e specifikus ízjegyek, mint csokoládé, karamell vagy gyümölcsök?
  • Test: Milyen a kávé textúrája a szájban? Könnyű és vizes, vagy testes és krémes?
  • Savasság: Mennyire savas a kávé? Ez lehet élénkítő vagy túl erős is.
  • Utóíz: Milyen ízek maradnak a szánkban a lenyelés után? Meddig tart az utóíz?
  • Egyensúly: Hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a tulajdonságok? Harmonikusak vagy valamelyik dominál?

A gyakorlott kóstolók gyakran használnak egy pontozási rendszert, ahol minden tulajdonságot egy meghatározott skálán értékelnek. Ez segít az objektív összehasonlításban és a minőség meghatározásában.

A cupping értékelése és az eredmények értelmezése

A cupping session végén fontos összegezni és értelmezni az eredményeket. Ez nem csak a kávék minőségének meghatározásában segít, de hozzájárul a kávékóstolási készségek fejlesztéséhez is. Íme néhány kulcsfontosságú szempont az értékeléshez és az eredmények értelmezéséhez:

  1. Pontozási rendszer: A professzionális kávékóstolók gyakran használnak egy 100 pontos skálát a kávék értékeléséhez. Ezen belül különböző kategóriákat pontoznak, mint például:
    • Aroma: 0-10 pontÍz: 0-10 pontUtóíz: 0-10 pontSavesség: 0-10 pontTest: 0-10 pontEgyensúly: 0-10 pontÖsszhatás: 0-10 pont
    A fennmaradó pontokat olyan tényezők adják, mint a tisztaság, édesség és egyedi jellemzők.
  2. Íz és aroma profilok: Az értékelés során próbáljuk meg azonosítani és leírni a kávé jellegzetes íz- és aromajegyeit. Használjunk specifikus leírásokat, mint például „érett eper”, „sötét csokoládé” vagy „pörkölt mogyoró”. Ez segít a kávé egyedi karakterének megragadásában.
  3. Összehasonlítás: Ha több kávét kóstolunk egyszerre, fontos összehasonlítani őket egymással. Figyeljük meg a különbségeket és hasonlóságokat az egyes minták között.
  4. Eredetjellemzők: Ha ismerjük a kávék eredetét, próbáljuk meg azonosítani az adott régióra jellemző tulajdonságokat. Például, az etióp kávéktól gyakran várhatunk virágos és gyümölcsös jegyeket, míg a brazil kávék általában testesek és csokoládésak.
  5. Feldolgozási mód hatása: A kávé feldolgozási módja (mosott, természetes, honey process) jelentősen befolyásolja az ízprofilt. Figyeljük meg, hogyan tükröződik ez a kóstolás során.
  6. Pörkölési szint értékelése: A pörkölés mértéke nagy hatással van a kávé ízére. Értékeljük, hogy a pörkölési szint megfelelő-e az adott kávéhoz, kiemeli-e annak legjobb tulajdonságait.
  7. Hibák azonosítása: A cupping során fontos felismerni az esetleges hibákat is. Ezek lehetnek feldolgozási hibák (pl. fermentált íz), tárolási problémák (dohos íz) vagy pörkölési hibák (égett íz).
  8. Személyes preferenciák vs. objektív minőség: Fontos különbséget tenni a személyes ízlésünk és a kávé objektív minősége között. Egy kiváló minőségű kávé nem feltétlenül lesz a személyes kedvencünk, és fordítva.
  9. Jegyzetelés és dokumentálás: Vezessünk részletes jegyzeteket minden kóstolt kávéról. Ezek a jegyzetek segítenek a későbbi összehasonlításokban és a kóstolási készségek fejlesztésében.
  10. Csoportos értékelés: Ha lehetőség van rá, végezzünk csoportos kóstolást és értékelést. A különböző vélemények és észrevételek gazdagíthatják az összképet és segíthetnek új szempontokat felfedezni.
  11. Időbeli változások megfigyelése: Figyeljük meg, hogyan változik a kávé íze a hűlés során. Egyes jellemzők felerősödhetnek vagy gyengülhetnek, ami fontos információkat nyújthat a kávé minőségéről.
  12. Összbenyomás kialakítása: Az értékelés végén próbáljuk meg összefoglalni a kávéról alkotott összbenyomásunkat. Ez lehet egy rövid leírás vagy akár egy metafora, amely jól jellemzi a kávé karakterét.

Az eredmények értelmezése során fontos szem előtt tartani, hogy a kávékóstolás egy szubjektív folyamat, még ha törekszünk is az objektivitásra. A tapasztalat és a gyakorlat segít abban, hogy egyre pontosabban és konzisztensebben tudjuk értékelni a különböző kávékat.

A cupping eredményeinek felhasználása sokrétű lehet. A kávépörkölők ezek alapján dönthetnek a beszerzésről vagy a pörkölési profilok kialakításáról. A kávézók és baristák a kávéválasztékuk összeállításánál és a főzési paraméterek beállításánál használhatják fel az információkat. A fogyasztók számára pedig a cupping egy lehetőség arra, hogy jobban megértsék és értékeljék kedvenc italukat.

A rendszeres gyakorlás és a különböző kávék kóstolása idővel fejleszti az ízlelőképességet és a kávéval kapcsolatos tudást. Ne feledjük, hogy a cupping nem csak egy szakmai eszköz, hanem egy élvezetes felfedezőút is a kávé világában. Minden kóstolás új élményeket és ismereteket hozhat, így érdemes nyitottan és kíváncsian közelíteni ehhez a folyamathoz.

TAGGED:
Oszd meg a cikket