A reggeli kávé után visszamaradó zacc legtöbbször egyenesen a kukában landol. Pedig a kertben is felhasználható, csak nem mindegy, hogyan és mely növényeknél próbálkozunk vele. A túl sok kávézacc ugyanis éppen az ellenkező hatást válthatja ki, mint amit szeretnénk.
A kávézacc felhasználása tipikusan az a házi kertészeti praktika, amelyről rengeteg tanács kering. Van, aki egyenesen csodaszerként emlegeti, más szerint semmi keresnivalója a virágföldben. – írja a Kertészkedj.hu
Az igazság valahol a kettő között van. A használt kávézacc tartalmaz többek között nitrogént és kisebb mennyiségben más növényi tápanyagokat is. Ettől azonban még nem lesz teljes értékű műtrágya, és nem érdemes vastag rétegben közvetlenül a növények tövéhez szórni.
Ezeknél a növényeknél jöhet jól
A kávézaccot elsősorban olyan növények környezetében szokták felhasználni, amelyek kedvelik a szerves anyagban gazdag talajt.
Ilyenek lehetnek például:
- hortenzia,
- áfonya,
- rododendron,
- azálea,
- rózsa,
- paradicsom.
Fontos azonban egy gyakori félreértést tisztázni. A használt kávézacc nem olyan erősen savas, mint maga a lefőzött kávé, ezért önmagában nem érdemes arra számítani, hogy látványosan megsavanyítja a talajt. Savanyú talajt igénylő növényeknél sem helyettesíti a megfelelő ültetőközeget vagy a célzott tápanyag-utánpótlást.
A komposztban lehet igazán jó helye
Ha biztosra mennél, az egyik legegyszerűbb megoldás, ha a zaccot nem közvetlenül a növényekhez szórod, hanem a komposzthoz adod.
A kávézacc nitrogéntartalma miatt jól kiegészítheti a szárazabb, szénben gazdag kerti hulladékokat. Mehet mellé például száraz levél, aprított ág, karton vagy más komposztálható növényi maradvány.
Itt is a mértékletesség számít. Ne a kávézacc tegye ki a komposzt nagy részét, hanem csak egy legyen a sokféle alapanyag közül.
Közvetlenül a földre is kerülhet, de csak vékonyan
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy napokon keresztül ugyanahhoz a növényhez öntik a kávéfőzőből kiszedett nedves zaccot. Idővel vastag, összetömörödött réteg alakulhat ki a talaj felszínén.
Ez nem szerencsés.
A finom szemcséjű kávézacc összeállhat, és ronthatja a talaj felszínének víz- és levegőáteresztését. A nedves zacc ráadásul könnyen penészesedhet is.
Ha közvetlenül szeretnéd felhasználni, csak kis mennyiséget adj a talajhoz, és érdemes inkább a felső talajrétegbe vagy más szerves anyagok közé dolgozni.
A szobanövényeknél különösen óvatosan
Attól, hogy valami természetes, még nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségben jót tesz a növényeknek.
Egy kisebb virágcserépben sokkal kevesebb föld található, mint egy kerti ágyásban, ezért könnyebb túlzásba vinni a kávézacc használatát. Ha rendszeresen nagy adag nedves zacc kerül a cserép tetejére, az penészesedéshez és a közeg kedvezőtlen megváltozásához vezethet.
Szobanövényeknél ezért sokszor jobb megoldás, ha a kávézacc először komposztálva kerül vissza a földbe.
Ne várjunk tőle csodát
A kávézacc hasznos kiegészítő lehet, de nem helyettesíti a megfelelő tápoldatot, komposztot, jó minőségű földet vagy az adott növény igényeinek megfelelő gondozást.
Ha például egy hortenzia levelei sárgulnak, egy marék kávézacc nem feltétlenül oldja meg a problémát. Először azt kell kideríteni, hogy megfelelő-e a talaj kémhatása, az öntözés, a fény és a tápanyagellátás.
A legegyszerűbb szabály: keveset, de jól
A kávézacc tehát nem feltétlenül szemét. Ha van kerted vagy komposztálód, nyugodtan adhatsz neki egy második esélyt.
A legbiztonságosabb felhasználási mód a komposztálás, közvetlenül a növények mellett pedig érdemes kis mennyiségnél maradni. Így a reggeli kávé maradéka valóban hasznosulhat a kertben anélkül, hogy túlzásba vinnénk egy népszerű házi praktikát.
via kertészkedj
